Fagzal blogja

Reggel indulás előtt még ránézek a Weather.com -ra, és kiderül, hogy holnap-holnapután nagy mínuszok várhatók északon. Brrr! Némi gondolkodás után az lesz az új terv, hogy ma nem csak Jackson-ig megyünk, hanem egybõl megnézzük a Teton-t (Grand Teton National Park), és esetleg még a Yellowstone-ba is bekukkantunk, hogy legalább egy kicsit lássuk napsütésben biztosan.

Hosszadalmas vezetés tehát.

Elérünk a Teton-hoz. (Ez nem ilyen hirtelen dolog - igen szép nagy hegyvonulatról beszélünk, jó messziről látható). Útközben mindenhol figyelmeztetõ táblák, rajtuk stilizált állatok, hogy na EZEK azok, amiket nem kéne elütnöd. (Százzal bölényt elcsapni, hát...) A
Tetonok tornyosulnak, havasak, etcetera. Megyünk a pusztában, betérünk a Visitor Center-be. Táblán jelzik, eddig mibõl hányat ütöttek el (mi az az elk???)

Aztán beb*sz a villám: a csajnál a pultra ki van téve az aktuálisan lezárt utak listája, amiből kiderül, hogy egy rövid útszakasztól eltekintve (az is a lehető legmesszebb) az egész Yellowstone le van zárva, pénteken nyit, akkor is csak egy újabb kis szakasz. Erősen elkeseredünk :(

Mindenesetre megnézzük a Teton környékét, már ahová be lehet menni (nem nagyon van hova bemenni, inkább "mászkálni a környéken" a helyes kifejezés). Szép: havas hegyek, mindenhol patakok. Látunk bölényt meg
hasonló figurákat. "A" tó be van fagyva.

Kitaláljuk, hogy azért a kis szakaszért nem töltünk el még itt két napot, inkább kihúzzuk Yellowstone-t mint programot, és zúzunk gyorsan visszafele, megnézzünk még pár nemzeti parkot Utah-ban, régebben az úgyis szerepelt a programok között.



Elindulunk tehát, és már Utah-ban, Afton-ban szállunk meg, ami egy pici település - rémisztõ szarvasaggancsokkal.

Ma is 300 mile fölött...

Sokáig fenn vagyok, megiszom az összes sört, kicsit ránézek az "otthoni dolgokra". Esik.