Fagzal blogja

Egy érdekes dolog azért mindenképpen történt velünk. Úgy alakult, hogy ilyen jóarcú rábeszélő-emberek leállítottak minket a Luxorban, és ostoba módon mi megálltunk nekik. A sztori a következő: építenek egy új szállodát vagy mit, menjünk el, nézzük meg - cserébe kapunk egy ingyen jegyet valami show-ra, meg kaját, meg pénzt amit eljátszhatunk a kaszinóban.

Gyanús volt a dolog, de hát... hagytuk magunkat bepalizni. Akkora baj csak nem lehet, ugye? Mégiscsak "hivatalos" az akció, kitűzőkkel, számítógépekkel, információs pulttal...

Másnap dél körül összeterelnek minket, és felültettek egy buszra. Az első meglepetés az, hogy a térkép, amin a helyet mutatták, (direkt) meglehetősen rossz léptékkel készült: a helyig vagy 20 percet buszozunk. Itt aztán kiderül, hogy mi is a téma: TimeShare. Tetszik ezt ismerni? Azt hiszem "üdülési jog"-nak hívják nálunk: az ember tkp. tulajdonrészt vásárol egy ingatlanban, ahol aztán nyaralhat, vagy ha akarja, elcseréli a jogot valakivel - mindezt relative olcsón. Vegas ráadásul nem rossz cserealap. Adnak mellénk egy üzletkötőt, aki megmutatja a helyet (tényleg szép), majd átvisz minket a "gyűlésre". Itt aztán megy az agymosás, előadás, öltöny-nyakkendő, diavetítés és akármi. Mintha hittérítésen lennénk. Nem részletezem, de az ígért két óra helyett vagy ötöt kell itt töltenünk, miközben mindenki rá akar beszélni minket a vásárlásra, meg persze arra, hogy igazából ostobák vagyunk, ha nem vesszük meg. Komolyan nagyon jól csinálják: az eladás mesterfoka! Az ár végül kb. a tizedére(!) csökken. Esküszöm, ha amerikaiak lennénk, tán még meg is vennénk... de nem vagyunk azok :), ígyhát próbálunk lelépni minél hamarabb.

A távozás vicces: az emberek jó része azért jött ide, hogy ingyen kreditet kapjon a kaszinóhoz. Csakhát az adminisztrácó (direkt) lassú, ráadásul van, aki nem pont azt kapja, amit ígértek neki, úgyhogy áll a bál. Mások hisztiznek, hogy két óráról volt szó, és hogy ígymegúgy... egy fekete srác majdnem összeverekszik a biztonsági őrrel ("Don't touch me! - I will arrest you, Sir! - Don't touch me!!!"), szóval áll a bál. Mi is sajnáljuk a kidobott időt, mindamellett azért érdekes "kirándulás" volt, és kifejezetten szórakoztató figurák gyűltek össze.

Megkapjuk a jegyeket az esti show-ra, meg a kreditet a kaszinóhoz, majd visszavisznek minket a Luxorhoz. Beülünk egy all-you-can-eat-be (nem túl meggyőző), kicsit pihenünk, majd eljátszunk valamennyit a kapott kreditből: Ingrid pókerezik, én nyomom a gépeket meg iszom a koktélokat. Végül megunjuk, és beváltjuk cash-re a kupont - simán megy, úgyhogy annyi örömünk legalább van, hogy gyakorlatilag ingyen szálltunk meg.

Hajnalban lefekszünk, megállapítva, hogy Vegas fos. Holnap tovább észak-nyugatnak!

A bejegyzés közvetlen címe : http://fagzal.kepeslap.com/blog/b209